Sajnos a közelmúltban meghalt egy szerettem! Szerintem már te is veszteted el valakidet és tudod milyen érzés ez! Ezért leírom, hogy én hogyan próbálom ezt feldolgozni azzal a reménnyel, hogy ha esetleg te is ebben a cipőben vagy, vagy leszel könnyebben át tud vészelni a gyász időszakát.
Mindig arra gondolok, hogy nekik már jobb így! Az ő földi küldetésük már befejeződött ezért isten magához szólította őket. Azt szeretnék, hogy lépjünk túl a történteken és éljünk tovább, de a szívünkben őrizzük meg őket örökre.
Tudom, hogy ezt kezdetben nagyon nehéz elfogadni, sőt talán lehetetlen is, ezért igaz a vers, hogy „Tied a csend és a nyugalom, miénk a könny és a fájdalom!”. Idővel enyhülni fog ez a fájdalom és így már tudunk úgy élni és arra gondolni, ahogy fentebb olvastuk!
Ha rájuk gondolsz, mindig ott lesznek veled, a szeretetükkel! Életed során fentről vigyáznak rád és halálod után ott várnak rád!
Imádban enged el őket, kérd, hogy bocsássanak meg neked azért, hogy ha megbántottad őket és esdekelj lelki üdvükért! Hidd el, jobban fogod érezni magad utána!
Ebben a bejegyzésben nem volt még sok pozitivitás inkább csak tanácsok, ezért most változtatok ezen!
A bácsikámnak már tényleg jobb így, hiszen az elmúlt másfélévben, rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, számomra örökre példa marad kitartása és tudom, hogy fentről vigyázz rám örökre és most is itt van velem a szobámban a szeretetével!
Emlékül a világ legjobb nagybátyának!
Nyugodj békében mindörökké!
Nektek mi a véleményetek a témáról? Ti hogyan dolgozzátok fel szeretteitek halálát?